Az egyik legkönnyebb dolog tanulási tervet készíteni vasárnap este.
Hétfőn két óra statisztika. Kedden másfél óra pénzügy. Szerdán három tétel. Csütörtökön ismétlés. Pénteken próba-ZH. Minden elfér, minden rendezett, és a hét végére papíron pontosan ott leszel, ahol szeretnél.
Aztán jön egy hosszabb egyetemi nap. Elcsúszik a munka. Fáradtabb vagy, mint gondoltad. Egy feladat kétszer annyi ideig tart. Kimarad egy este, és a szép heti tervből hirtelen tartozáslista lesz.
A probléma ilyenkor sokszor nem az, hogy „nincs elég akaraterőd”.
Hanem az, hogy a terv eleve úgy készült, mintha egy ideális hétre írtad volna, nem arra, amelyet ténylegesen le fogsz élni.
Egy jó tanulási terv ezért nem attól jó, hogy minden órád tele van. Attól jó, hogy megmondja, mit érdemes csinálnod a rendelkezésedre álló időben, és akkor sem omlik össze, ha valami közbejön.
Ebben a cikkben egy ilyen rendszert rakunk össze.
A tanulási terv nem naptárdekoráció
A tanulási terv célja nem az, hogy vasárnap este pontosan megjósolja a következő hét minden részletét.
A célja az, hogy előre meghozzon néhány olyan döntést, amelyet fáradtan, időnyomás alatt sokkal nehezebb jól meghozni.
Például:
- melyik tárgy sürgősebb;
- mi az, amit most először kell megtanulnod;
- mi az, amit csak ismételni kell;
- mennyi időd van valójában;
- mit lehet eltolni, ha kiesik egy nap;
- miből kellene inkább feladatot oldanod, mint olvasnod.
A tervezés tehát nem elsősorban arról szól, hogy „18:00–19:00 között tanulok”.
Arról szól, hogy milyen tanulási döntést kötsz ahhoz az egy órához.
A time management kutatások alapján ennek van értelme, de nem úgy, ahogy néha gondoljuk. Aeon, Faber és Panaccio 2021-es meta-analízise szerint az időgazdálkodás mérsékelten együtt járt a tanulmányi és munkahelyi teljesítménnyel, és még erősebb kapcsolatot mutatott bizonyos jólléti mutatókkal. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a time management nem pusztán arról szól, hogyan „préseljünk bele többet” ugyanabba a napba.
Aeon, Faber & Panaccio (2021) – Does time management work? A meta-analysis
Ez fontos különbség.
Egy jó tanulási terv nem attól jó, hogy minél több tanulást zsúfolsz bele.
Hanem attól, hogy kevesebbszer kell kapkodva eldöntened, mihez nyúlj.
Először ne azt írd le, mennyit szeretnél tanulni
Hanem azt, hogy mennyi időd ténylegesen van.
Ez a két szám ritkán ugyanaz.
Tegyük fel, hogy hétfőn:
- 8:00–14:00 között egyetemen vagy;
- 15:00 körül érsz haza;
- 18:00-ra van más programod;
- este pedig még vacsora, utazás vagy házimunka is van.
Papíron mondhatnád, hogy délután van négy órád.
A valóságban lehet, hogy van két használható tanulási blokkod: egy 60 perces és egy 45 perces.
Ez az a kapacitás, amivel érdemes számolni.
Nem azzal, hogy „ha minden tökéletesen alakul, talán négy órát is tudnék tanulni”.
Egy egyszerű heti kapacitástábla
Nem kell hozzá külön alkalmazás. Írd le egy hétre:
| Nap | Reálisan használható tanulási idő |
|---|---|
| Hétfő | 1 óra 45 perc |
| Kedd | 2 óra |
| Szerda | 45 perc |
| Csütörtök | 2 óra 30 perc |
| Péntek | 1 óra |
| Szombat | 2 óra |
| Vasárnap | 1 óra 30 perc |
Ez összesen 11,5 óra.
Ha a heti terv 17 órányi feladatot tartalmaz, akkor nem motivációs problémád van.
A terv matematikailag nem fér bele.
Ez az egyik legfontosabb felismerés a tanulástervezésben.
Ne töltsd ki a rendelkezésre álló idő 100%-át
Ha tíz órád van, ne tervezz be tíz órányi kötelező munkát.
Egy valós hétben mindig van zaj:
- valami hosszabb ideig tart;
- később érsz haza;
- nehezebb a tananyag;
- elfáradsz;
- át kell ismételned valamit;
- közbejön egy beadandó vagy adminisztráció.
Ezért érdemes puffert hagyni.
Nem létezik minden emberre érvényes tökéletes százalék, de tervezési elvként sokkal biztonságosabb, ha a teljes elméleti kapacitásodnál kevesebbet tekintesz fixen felhasználhatónak.
Ha például 11,5 reális órád van, lehet, hogy csak 8,5–9,5 órányi konkrét tanulást osztasz ki előre.
A maradék nem „elvesztegetett idő”.
Az a hely, ahova át tud csúszni valami anélkül, hogy az egész hét dominóként borulna.
A határidő önmagában nem mondja meg, mit tanulj ma
Képzeld el, hogy két tárgyad van.
A tárgy: vizsga 12 nap múlva, de szinte semmit nem tudsz az anyagból.
B tárgy: ZH 5 nap múlva, de a témák nagy részét már stabilan tudod.
Ha kizárólag a határidőt nézed, minden időt B-re tennél.
Ha kizárólag azt nézed, miből tudsz kevesebbet, csak A-val foglalkoznál.
Egy életszerű tervnek több dolgot kell egyszerre figyelembe vennie:
Határidő. Mikor lesz számonkérés?
Anyagmennyiség. Mennyi van még hátra?
Jelenlegi tudás. Új anyagról van szó vagy ismétlésről?
Nehézség. Egy húszoldalas számolós fejezet nem ugyanaz, mint húsz oldal könnyű elmélet.
Későbbi kapacitás. Ha tudod, hogy jövő héten három nap szinte teljesen kiesik, azt most kell figyelembe venned.
Ezért a jó terv nem egyszerű feladatlista.
Egy prioritási rendszer.
Bontsd le a „tanulni kell” típusú feladatokat
A következő bejegyzés szinte használhatatlan:
Kedd: statisztika – 2 óra.
Mit fogsz csinálni pontosan?
Elolvasod a jegyzetet?
Gyakorlófeladatot oldasz?
Visszanézed a hibás ZH-kérdéseket?
Megtanulod az új fejezetet?
Ezek teljesen különböző tanulási feladatok.
Egy jobb terv így néz ki:
Statisztika – 90 perc
- Konfidenciaintervallum fogalmának áttekintése – 20 perc
- Két mintafeladat megoldása segítség nélkül – 35 perc
- Hibák ellenőrzése és javítása – 15 perc
- Négy rövid feladat vegyes gyakorlása – 20 perc
Most már nemcsak azt tudod, hogy melyik tárgy jön.
Azt is, milyen munkát kell elvégezned.
Ez különösen akkor számít, amikor fáradt vagy. Egy konkrét következő lépést sokkal könnyebb elkezdeni, mint azt, hogy „tanulnom kellene pénzügyet”.
A tervben legyen külön hely az új tanulásnak és az ismétlésnek
Sok heti terv úgy néz ki, hogy folyamatosan haladsz előre az anyagban, majd a vizsga előtti utolsó napokban megpróbálod újra átnézni az egészet.
Ennek van egy problémája.
Mire eljutsz az utolsó fejezethez, az elsőből már sok minden megkopott.
A tanulás időbeli elosztásának előnye az egyik legstabilabb eredmény a tanuláskutatásban. Cepeda és munkatársai meta-analízise 317 kísérlet 839 összehasonlítását vizsgálta, és azt találta, hogy a tanulási alkalmak közötti időzítés lényegesen befolyásolja a későbbi megtartást. A legjobb távolság függ attól is, mennyi idő múlva kell majd felidézned az anyagot.
Cepeda et al. (2006) – Distributed practice in verbal recall tasks
Ennek a heti tervben nagyon egyszerű következménye van:
ne csak új anyagot tervezz. Tervezz visszatérést is.
Például:
Hétfő: új téma
Szerda: 15 perc aktív felidézés
Szombat: vegyes gyakorlás régebbi témákkal
Ez nem feltétlenül jelent hosszú plusz tanulást.
Csak azt, hogy egy téma nem tűnik el a naptáradból az első találkozás után.
A heti terv ne legyen egyenlő a vizsga előtti tervvel
A normál hét és a vizsgafelkészülés más logikát kíván.
Egy átlagos féléves héten az lehet a cél, hogy:
- ne csússz el az új anyaggal;
- rendszeresen visszatérj a fontos témákhoz;
- időben elkezdd a beadandókat;
- gyűjtsd a bizonytalan részeket.
A vizsga közeledtével viszont változik a prioritás.
Egyre kevesebb az új anyag, és egyre több:
- felidézés;
- vegyes gyakorlás;
- korábbi hibák javítása;
- vizsgaszerű feladat;
- időre történő megoldás.
Ezért egy tanulási tervet nem érdemes egész félévre változatlanul megírni.
A tervnek együtt kell változnia azzal, hol tartasz a tanulási folyamatban.
A „ma este majd tanulok” túl homályos
Van egy másik oka is annak, hogy sok jó szándékból kevés tanulás lesz: nincs egyértelmű pillanat, amikor el kell kezdeni.
A cél:
„Ma tanulok.”
A konkrét terv:
„Amikor kedden 17:30-kor hazaérek és megvacsoráztam, 18:15-kor leülök az íróasztalhoz, és 45 percig a statisztika 3. témakörének feladatait oldom.”
Ez már közelebb áll ahhoz, amit a pszichológiai kutatások implementation intentionnek neveznek: előre összekapcsolsz egy konkrét helyzetet egy konkrét cselekvéssel.
Gollwitzer és Sheeran 94 független vizsgálatot összegző meta-analízise szerint az ilyen „ha X helyzet bekövetkezik, akkor Y-t csinálok” típusú tervek érdemben segíthetik a célok megvalósítását.
Gollwitzer & Sheeran (2006) – Implementation intentions and goal achievement
Ezt nem kell túlbonyolítani.
A lényeg:
Mikor? Hol? Mi legyen az első konkrét lépés?
Ha ezt előre eldöntöd, kevesebb döntés marad arra a pillanatra, amikor ténylegesen el kellene kezdened.
Tervezz energiaszinttel is, ne csak órával
Nem minden szabad óra egyforma.
Lehet, hogy este tízkor technikailag van még 60 perced, de egy új matematikai fejezet feldolgozására már nincs használható figyelmed.
Ezzel szemben ugyanabban az időpontban tökéletesen működhet:
- rövid ismétlés;
- tanulókártya;
- hibajegyzet átnézése;
- másnapi feladatok előkészítése.
Ezért érdemes a nehezebb feladatokat oda tenni, ahol várhatóan több mentális energiád lesz.
Például:
Magas energia: új koncepció, nehéz számolás, esszévázlat, programozás.
Közepes energia: gyakorlófeladatok, kérdések megválaszolása, aktív felidézés.
Alacsonyabb energia: könnyebb ismétlés, rendszerezés, kártyák átnézése, következő blokk előkészítése.
Nem kell minden nap tökéletesen eltalálni.
Már az is sokat segít, ha nem automatikusan a nap legrosszabb 45 percére hagyod a hét legnehezebb anyagát.
Mi történjen, ha kimarad egy nap?
Ez dönti el, hogy a terved valódi rendszer vagy csak optimista forgatókönyv.
Tegyük fel, hogy kedden 90 percet terveztél, de teljesen kiesett.
A rossz reakció:
„Akkor szerdán megcsinálom a keddit és a szerdait is.”
Most egy 60 perces napra 150 perc munkát tettél.
Ha ez sem sikerül, csütörtökön már három nap tartozása ül rajtad.
Ehelyett legyen újratervezési szabályod.
Például:
- Mi kötelező a legközelebbi számonkéréshez?
- Mi csúszhat egy nappal?
- Mi rövidíthető anélkül, hogy kihagynád a tanulás lényegét?
- Van-e a héten tartalékblokk?
- Kell-e valamit teljesen áttenni a következő hétre?
A kihagyott nap nem erkölcsi kudarc.
Új információ a tervedről.
Ha minden héten ugyanaz a szerda esik ki, akkor nem az a megoldás, hogy következő héten is két órát írsz szerdára.
A tervet kell kijavítani.
A tervezés része az utólagos ellenőrzés
A self-regulated learning kutatásában a tervezés önmagában csak egy fázis.
A tanuló előkészíti a feladatot, végrehajtja, majd visszanézi, mi történt.
Theobald és munkatársai egyetemisták self-regulated learning tréningjeit vizsgáló 2021-es meta-analízise szerint az ilyen tréningek összességében javították a tanulmányi teljesítményt, a tanulási stratégiák használatát és bizonyos motivációs mutatókat is. A különböző programok között természetesen jelentős eltérések voltak, de az eredmények azt erősítik, hogy a tervezés, monitorozás és önszabályozás fejleszthető készség.
Theobald et al. (2021) – Self-regulated learning training programs enhance university students’ academic performance
Ez a gyakorlatban egy ötperces vasárnapi visszanézést jelenthet.
Kérdezd meg:
Mit terveztem?
Mi készült el?
Mi tartott tovább, mint vártam?
Melyik napszak nem működött?
Melyik tárgyra becsültem rendszeresen túl kevés időt?
Ezután a következő heti terv már nem becslés a semmiből.
Van mögötte adat a saját működésedről.
Egy reális heti terv példája
Tegyük fel, hogy három aktív tárgyad van.
Hétfő – 90 perc
Statisztika – 60 perc
Új témakör feldolgozása + 2 mintafeladat.
Pénzügy – 30 perc
Előző heti fogalmak aktív felidézése.
Kedd – 60 perc
Marketing – 45 perc
Új fejezet + 5 saját kérdés.
15 perc puffer
Csak akkor használod, ha valamelyik feladat csúszott.
Szerda – 45 perc
Statisztika – 45 perc
Hétfői téma gyakorlása jegyzet nélkül.
Csütörtök – 120 perc
Pénzügy – 75 perc
Számolási feladatok.
Marketing – 30 perc
Hét eleji kérdések megválaszolása.
15 perc puffer
Péntek – nincs kötelező új anyag
Ez lehet:
- felzárkózás;
- rövid ismétlés;
- vagy teljesen szabad este, ha minden elkészült.
Szombat – 90 perc
Vegyes gyakorlás a három tárgyból.
Vasárnap – 45 perc
Heti ismétlés + következő hét megtervezése.
Ami feltűnő: nincs minden szabad perc kitöltve.
Pont ez a lényeg.
Hogyan tervezz, ha három hét múlva vizsgád van?
Ne egyszerűen oszd el az oldalszámot 21 nappal.
A tanulási folyamat különböző szakaszokat igényel.
Első szakasz: lefedés
A cél, hogy időben találkozz minden fontos témával.
Ne az utolsó három napban lásd először a tananyag egyharmadát.
Második szakasz: előhívás és gyakorlás
Egyre kevesebb olvasás.
Egyre több:
- kérdés;
- feladat;
- magyarázat saját szavakkal;
- korábbi témák visszahozása.
Harmadik szakasz: vizsgaszerű teljesítmény
A kérdés már nem az, hogy „értem-e”.
Hanem az, hogy:
tudom-e előállítani a választ segítség nélkül, megfelelő idő alatt?
Ez lehet próbateszt, esszé, szóbeli tétel vagy összetett feladatsor.
A tanulási tervnek ezért nemcsak a mennyiséget kell elosztania.
A tanulási tevékenység típusát is.
Ne tervezz órákban, ha a feladat természetesen darabolható
Az időkeret jó, de nem mindenhez ez a legjobb mérőszám.
Néha konkrétabb cél működik:
- 8 gyakorlófeladat;
- 2 szóbeli tétel;
- 20 tanulókártya felidézése;
- 1 esszévázlat;
- 3 hibás korábbi feladat újramegoldása.
A „90 perc pénzügy” könnyen átcsúszik passzív időtöltésbe.
A „megoldok 5 új és 3 korábban elrontott feladatot” egyértelműbb.
A legjobb gyakran a kettő együtt:
75 perc áll rendelkezésre; elsődleges cél 5 feladat, és ha gyorsabban végzek, jön 2 extra.
Így van időkorlátod és valódi teljesítménycélod is.
Milyen gyakran érdemes újratervezni?
Nem kell minden este teljesen új heti tervet írni.
Ha folyamatosan szervezed a rendszert, könnyen maga a tervezés válik halogatássá.
Jó kiindulás lehet:
Hetente egyszer: nagyobb újratervezés.
Naponta 2–3 perc: csak ellenőrzöd, mi a következő feladat és változott-e valami fontos.
Kimaradás vagy új határidő esetén: célzott újratervezés.
Ez elég ahhoz, hogy a rendszer reagáljon az életre, anélkül hogy minden nap újraépítenéd az egészet.
Hol jön ebbe az AI?
Az AI tud segíteni a terv elkészítésében.
De ugyanaz a veszély itt is megjelenik, mint a tanulás más részein: ha kevés információt adsz neki, egy nagyon szép, de teljesen irreális tervet fog készíteni.
Ha ezt írod:
„Készíts nekem tanulási tervet három vizsgára.”
valószínűleg kapsz valamilyen táblázatot.
De honnan tudná:
- mikor vannak óráid;
- mikor dolgozol;
- melyik tárgyból hol tartasz;
- mennyi idő alatt oldasz meg egy feladatot;
- melyik vizsga nehezebb;
- melyik témából van már stabil tudásod;
- mikor vagy ténylegesen elérhető?
A jó tanulástervezéshez ezért valós adatok kellenek.
Pont ez az egyik oka annak is, hogy a Studoid tanulási tervét nem egyszerű AI-chatként kezeljük. A tervnek össze kell kapcsolnia a tárgyakat, határidőket, témákat, rendelkezésre álló időt és a már megtörtént tanulást.
És ha egy nap kimarad, a helyes reakció nem az, hogy piros felkiáltójelekkel rád terheljük ugyanazt a feladatot másnap.
Újra kell számolni, mi fér bele.
Egy egyszerű sablon, amivel ma este megtervezheted a heted
Nyiss egy üres lapot.
1. Írd fel a következő 14 nap számonkéréseit
Ne csak a vizsgát.
ZH, beadandó, prezentáció, határidő.
2. Írd mellé, hol tartasz
Például:
Statisztika ZH – 9 nap
4 témából 2 rendben, 1 bizonytalan, 1 új.
Ez sokkal informatívabb, mint önmagában a dátum.
3. Írd fel a heti valós kapacitásodat
Naponta csak azt az időt, amelyet tényleg reálisnak tartasz.
4. Foglald le a fontos blokkokat
A nehéz, közelgő, még nem tanult részek kerüljenek előre.
5. Tegyél be ismétlést
A korábban megtanult témák is térjenek vissza.
6. Hagyj legalább egy tartalékblokkot
Ha semmi nem csúszik, nyertél egy szabad estét.
Ha valami csúszik, nem omlik össze a hét.
7. Egy hét múlva nézd meg, mi történt valójában
És a következő tervet már abból építsd.
A jó terv nem maximális, hanem tartható
Könnyű úgy tekinteni a tanulási tervre, mint egy fegyelmi eszközre.
Minél több blokk.
Minél kevesebb üres idő.
Minél szigorúbb napirend.
Pedig egyetem mellett pont az ellenkezője működhet jobban.
Egy terv akkor értékes, ha kedden este is használható, amikor rosszabb napod volt.
Ha megmutatja, mi a legfontosabb.
Ha tudod belőle, mit csinálj a következő 45 percben.
Ha nem teszi tönkre a hetet egyetlen kihagyott nap.
És ha idővel egyre pontosabban tükrözi, hogyan tanulsz valójában.
Ezért a következő heti terved készítésekor ne azt kérdezd:
„Mennyi tanulást tudok még valahogy bepréselni?”
Inkább ezt:
„Mi az a tanulás, amelyet ezen a héten reálisan el tudok végezni, és ami tényleg közelebb visz a következő számonkéréshez?”
Ebből már lehet működő tervet készíteni.
Felhasznált kutatások
- Aeon, B., Faber, A. & Panaccio, A. (2021): Does time management work? A meta-analysis
- Cepeda, N. J. et al. (2006): Distributed practice in verbal recall tasks: A review and quantitative synthesis
- Gollwitzer, P. M. & Sheeran, P. (2006): Implementation Intentions and Goal Achievement: A Meta-analysis of Effects and Processes
- Theobald, M. et al. (2021): Self-regulated learning training programs enhance university students’ academic performance, self-regulated learning strategies, and motivation: A meta-analysis