Hogyan érdemes tanulni az egyetemen? Módszerek, amelyek tényleg működnek
Van egy pont, amikor a „tanulj többet” tanács már nem segít.
Lehet, hogy órák óta a jegyzeteidet olvasod. Kiemelted a fontos részeket, újra átnézted a diákat, talán még egy összefoglalót is készítettél. Közben az anyag egyre ismerősebbnek tűnik.
Aztán becsukod a jegyzetet, és hirtelen sokkal nehezebb válaszolni egy egyszerű kérdésre.
Ez azért történik, mert az ismerősség érzése nem ugyanaz, mint az, hogy valóban elő is tudod hívni a tudást.
A hatékony tanulás ezért nem elsősorban arról szól, hogy mennyi időt töltesz a tananyag fölött. Sokkal fontosabb, hogy mit csinálsz közben.
A tanuláskutatás alapján különösen két módszer mögött áll erős bizonyíték: az aktív felidézés és az időben elosztott gyakorlás. Ezeket kiegészítve gyakorlófeladatokkal, visszajelzéssel és tudatos tervezéssel sokkal jobb tanulási rendszert lehet felépíteni, mint pusztán újraolvasással.
Ebben a cikkben ezt a rendszert rakjuk össze.
Miért nem elég csak újraolvasni a tananyagot?
Az újraolvasással önmagában nincs probléma.
Amikor először találkozol egy új témával, természetesen el kell olvasnod, meg kell értened az alapfogalmakat, és valamilyen képet kell kialakítanod arról, miről szól az anyag.
A probléma akkor kezdődik, amikor az újraolvasás lesz maga a tanulási módszer.
Egy sokat idézett, tanulási technikákat összehasonlító áttekintésben Dunlosky és munkatársai az újraolvasást és a puszta kiemelést jóval gyengébb általános tanulási stratégiának találták, mint például a gyakorlótesztelést vagy az időben elosztott tanulást.
Ennek egyik oka egyszerű: ha újra és újra látod ugyanazt a szöveget, egy idő után nagyon ismerősnek fog tűnni.
De a vizsgán általában nem azt kérdezik:
„Ismerősnek tűnik ez a definíció?”
Hanem azt:
„Magyarázd el.”
„Sorold fel.”
„Hasonlítsd össze.”
„Számold ki.”
„Alkalmazd egy új helyzetben.”
Ehhez már nem elég felismerni az információt. Elő kell tudnod hívni és használnod kell.
1. Aktív felidézés: próbáld meg előhívni a választ
Az aktív felidézés – angolul retrieval practice vagy gyakran active recall – lényege, hogy nem újra megnézed a választ, hanem először megpróbálod emlékezetből előhívni.
Például ne ezt csináld:
- elolvasod az infláció definícióját;
- újra elolvasod;
- kiemeled;
- este még egyszer elolvasod.
Hanem inkább ezt:
- elolvasod és megérted a definíciót;
- becsukod a jegyzetet;
- megkérdezed magadtól: „Mi az infláció?”;
- megpróbálod saját szavaiddal elmagyarázni;
- ellenőrzöd a választ;
- kijavítod, ami hiányzott.
Ez apró különbségnek tűnik, valójában teljesen más mentális művelet.
Roediger és Karpicke klasszikus kutatásai azt mutatták, hogy az információ előhívásának gyakorlása hosszabb távon javíthatja a megtartást ahhoz képest, amikor ugyanazt az anyagot csak újra tanulmányozzuk.
Az aktív felidézés ráadásul nem csak szókártyát jelent.
Használhatsz:
- rövid kifejtős kérdéseket;
- fogalommagyarázatot;
- üres lapos felidézést;
- gyakorlóteszteket;
- számolási feladatokat;
- saját példákat;
- szóbeli kikérdezést;
- korábbi vizsgakérdéseket.
A lényeg mindig ugyanaz:
először te próbálod létrehozni a választ, és csak utána nézed meg a megoldást.
2. Ne azonnal ismételj: oszd el a tanulást időben
Sokan úgy készülnek vizsgára, hogy az anyag nagy részét néhány nappal előtte próbálják egyszerre megtanulni.
Ez rövid távon akár működhet is.
A probléma inkább az, hogy a gyorsan megszerzett tudás jelentős része ugyanilyen gyorsan el is tűnhet.
Az időben elosztott gyakorlás (spaced practice) ehelyett azt jelenti, hogy ugyanahhoz az anyaghoz több különböző időpontban térsz vissza.
Például egy hétfőn megtanult témát:
- kedden röviden felidézel;
- pénteken újra kikérdezel;
- a következő héten ismét előveszel;
- a vizsga előtt pedig már csak ellenőrzöd, mi maradt bizonytalan.
A pontos időköz nem minden esetben ugyanaz. Nem létezik egyetlen mágikus „1–3–7 napos” szabály, amely minden emberre és minden tananyagra optimális.
A mögöttes elv fontosabb:
ne egyetlen hosszú tanulási blokkban próbáld véglegesen megtanulni az anyagot. Térj vissza hozzá később is.
Cepeda és munkatársai több száz kísérlet eredményeit vizsgáló elemzése is azt találta, hogy az időben elosztott tanulás megbízható előnnyel járhat a hosszabb távú megtartásban a tömbösített, egymás utáni gyakorláshoz képest.
3. A kettő együtt működik igazán jól
Az aktív felidézés és az időben elosztott gyakorlás nem két egymással versengő módszer.
Más problémát oldanak meg.
Az aktív felidézés azt mondja meg, hogyan tanulj.
Az időben elosztott gyakorlás azt mondja meg, mikor térj vissza az anyaghoz.
Egy működő tanulási ciklus például így nézhet ki:
Első találkozás
Olvasd át az anyagot, és próbáld megérteni az alapfogalmakat és összefüggéseket.
Első felidézés
Csukd be a jegyzetet, és próbáld meg összefoglalni, mit tanultál.
Ellenőrzés
Nézd meg, hol hibáztál vagy mit hagytál ki.
Következő alkalom
Ne az egész anyagot olvasd végig újra. Először próbáld felidézni.
Újabb ismétlés
Néhány nappal később térj vissza a gyengébb részekhez.
Így a tanulás nem egy egyszeri esemény lesz, hanem egy visszatérő ciklus: megértés → felidézés → visszajelzés → ismétlés.
4. A vizsgára ne csak tanulj – gyakorold a vizsgát is
Van egy egyszerű kérdés, amit érdemes minden tantárgynál feltenni:
Mit kell majd ténylegesen csinálnom a vizsgán?
Ha esszékérdések lesznek, gyakorolj kifejtős válaszokat.
Ha számolni kell, oldj meg feladatokat segítség nélkül.
Ha definíciókat kell tudni, próbáld őket emlékezetből megfogalmazni.
Ha feleletválasztós teszt lesz, oldj tesztkérdéseket – de ne csak azt figyeld, melyik válasz ismerős.
Ha szóbeli vizsga lesz, próbáld hangosan elmagyarázni a tételeket.
A gyakorlóteszt nem csak arra jó, hogy megmérje, mennyit tudsz.
Maga a tesztelés is lehet tanulás.
Kutatások szerint az ismételt felidézés nemcsak az eredeti információ megtartását segítheti, hanem bizonyos esetekben azt is, hogy a megszerzett tudást új kérdésekre vagy helyzetekre alkalmazd.
Ezért veszélyes az a tanulás, amikor minden végig „kényelmesnek” érződik.
A vizsga előtti első alkalom, amikor ténylegesen megpróbálod előhívni a tudásodat, nem maga a vizsga kellene hogy legyen.
5. A hibák megmutatják, mit kell legközelebb tanulnod
Egy rosszul sikerült gyakorlókérdés nem kudarc.
Információ.
Ha egy kérdésre nem tudtál válaszolni, akkor kaptál egy nagyon konkrét jelzést arról, hogy az adott témával még dolgod van.
Ezért a tanulási folyamatban érdemes különválasztani:
- amit biztosan tudsz;
- amit részben tudsz;
- amit rendszeresen összekeversz;
- amit egyáltalán nem tudsz előhívni.
Ha minden alkalommal ugyanannyi időt töltesz minden témával, akkor könnyen túl sok időt fordítasz arra, amit már amúgy is tudsz.
A jobb rendszer alkalmazkodik a teljesítményedhez.
A bizonytalan témák hamarabb kerülnek vissza.
A stabil tudás ritkábban igényel ismétlést.
6. Nem minden tantárgyat ugyanúgy kell tanulni
Az alapelvek hasonlóak lehetnek, de az alkalmazásuk tantárgyanként eltér.
Elméleti tárgyaknál
Például történelemnél, közgazdaságtannál vagy jogi tárgyaknál hasznos lehet:
- fogalmak felidézése;
- saját szavas magyarázat;
- ok-okozati kapcsolatok levezetése;
- összehasonlító kérdések;
- kifejtős gyakorlás.
Számolós tárgyaknál
Matematikánál, statisztikánál vagy pénzügynél nem elég felismerni egy képletet.
Feladatokat kell megoldani.
Érdemes különböző feladattípusokat is keverni, hogy ne csak azért tudd, milyen módszert kell használni, mert az előző öt feladat is ugyanolyan volt.
Fogalom- és adatintenzív tárgyaknál
Itt jól működhetnek a kérdés-válasz párok és tanulókártyák, de csak akkor, ha valóban megpróbálod előhívni a választ, mielőtt megnézed.
A lényeg tehát nem az, hogy megtaláld az egyetlen „tökéletes tanulási módszert”.
Hanem az, hogy a vizsgán elvárt tudást gyakorold megfelelő módon.
7. Így nézhet ki egy egyszerű heti tanulási rendszer
A módszerek akkor érnek valamit, ha a gyakorlatban is használod őket.
Tegyük fel, hogy három hét múlva vizsgád lesz.
Hétfő
Új témakör feldolgozása.
A végén 5–10 percben próbáld felidézni a fő fogalmakat jegyzet nélkül.
Kedd
Rövid aktív felidézés a hétfői anyagból.
Utána új anyag.
Szerda
Gyakorlókérdések a hétfői és keddi témákból.
Jelöld meg, hol hibáztál.
Csütörtök
Új tananyag + a leggyengébb korábbi témák rövid ismétlése.
Péntek
Vegyes gyakorlás több témából.
Hétvége
Egy rövidebb, vizsgaszerű teszt vagy összefoglaló felidézés.
A következő hetet pedig már nem nulláról kezded.
Az előző heti anyag egy része újra megjelenik, miközben haladsz tovább az új témákkal.
Ez lényegesen más, mint amikor a vizsga előtti három napban próbálod először egyszerre összerakni az egész félévet.
És hol jön ebbe az AI?
Az AI rengeteg időt spórolhat a tanulásban.
De könnyű rosszul használni.
Ha feltöltesz egy PDF-et, kérsz róla egy összefoglalót, majd elolvasod, attól még nem biztos, hogy megtanultad az anyagot.
Az AI akkor válik igazán hasznossá, amikor nem helyetted tanul, hanem segít létrehozni a tanulási folyamatot.
Például:
- segít feldolgozni és strukturálni egy hosszú anyagot;
- kérdéseket készít belőle;
- kikérdez;
- elmagyarázza, amit nem értesz;
- gyakorlófeladatokat ad;
- segít megtalálni a gyenge pontokat;
- támogatja az ismétlések megtervezését.
De a kritikus lépést továbbra is neked kell elvégezned:
megérteni, előhívni és alkalmazni a tudást.
Hogyan illik ebbe a Studoid?
A Studoid mögötti alapgondolat pontosan az, hogy a tanulás ne különálló eszközök és egyszeri AI-válaszok sorozata legyen.
A rendszer a saját kurzusaidhoz és feltöltött tananyagaidhoz kapcsolja össze a tanulási folyamat különböző részeit.
A Focus segítségével feldolgozhatod az anyagot.
A Recall és Practice módokban aktívan ellenőrizheted, hogy mit tudsz valóban előhívni.
A Mastery és Spaced Review pedig abban segít, hogy ne minden témát ugyanolyan gyakran ismételj.
Az Adaptive Planner célja pedig az, hogy a közelgő számonkérések, az esedékes ismétlések, a témák állapota és a rendelkezésedre álló idő alapján segítsen eldönteni, mivel érdemes aznap foglalkoznod.
A Studoid tehát nem attól akarja megkönnyíteni a tanulást, hogy egyszerűen több AI-generált szöveget ad.
Hanem attól, hogy rendszert épít a tanulás köré.
Ha csak három dolgot viszel magaddal ebből a cikkből
Nem kell holnaptól tíz különböző tanulási technikát egyszerre használnod.
Kezdd ezzel a hárommal:
1. Ne csak nézd a választ – próbáld előhívni
Minden tanulási alkalomban legyen olyan rész, amikor jegyzet nélkül kell válaszolnod.
2. Ne egyszer tanuld meg – térj vissza hozzá
Oszd el az ismétléseket több napra vagy hétre.
3. Gyakorolj úgy, ahogy számon fogják kérni
A tanulásod hasonlítson arra a feladatra, amelyet később meg kell oldanod.
A jó tanulási rendszer nem feltétlenül azt eredményezi, hogy minden pillanat könnyebbnek érződik.
Sőt, az aktív felidézés gyakran nehezebbnek érződik, mint egyszerűen újraolvasni egy jegyzetet.
Ez azonban nem feltétlenül rossz jel.
A cél nem az, hogy tanulás közben minden ismerős legyen. A cél az, hogy akkor is elő tudd hívni és használni tudd a tudásodat, amikor a jegyzet már nincs előtted.
Felhasznált kutatások
- Dunlosky, J., Rawson, K. A., Marsh, E. J., Nathan, M. J. & Willingham, D. T. (2013): Improving Students’ Learning With Effective Learning Techniques: Promising Directions From Cognitive and Educational Psychology.
- Roediger, H. L. & Karpicke, J. D. (2006): Test-Enhanced Learning: Taking Memory Tests Improves Long-Term Retention.
- Cepeda, N. J., Pashler, H., Vul, E., Wixted, J. T. & Rohrer, D. (2006): Distributed Practice in Verbal Recall Tasks: A Review and Quantitative Synthesis.
- Butler, A. C. (2010): Repeated Testing Produces Superior Transfer of Learning Relative to Repeated Studying.